12 osztású komplementer színkör

Mi a szín?

A szín a látható fény mely önmagában egy elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak egy szűk hullámhossztartománya. Ez a 700 és 400 nm közötti terület, melyet az ember képes érzékelni.

Az ebbe a tartományba eső fénysugarak, a különböző tárgyakról azok eltérő részecske formáinak és méretének köszönhetően, eltérően, egyedileg verődnek vissza. A látható tartományú fény, ilyenfajta visszaverődéseit, az emberi agy színekként érzékeli. Tehát a szín, tulajdonképpen egy az ember és egyéb élőlények számára érzékelt illúzió, amit a valóságban nem létezik, csak az elménk rakja össze.

Beszéltünk róla, hogy Newton egy prizma segítségével a fehér fényt előbb a spektrum színeire bontotta, majd egy másik prizmával a spektrum színeit visszaalakította fehér fénnyé.

Amikor a színeket fények segítségével keverjük össze, akkor un. összeadó idegen szóval additív színkeverést végzünk.

A szubtraktív, kivonó színkeverés, amikor a színeket fizikai megjelenési formájuk segítségével keverjük össze. Pl. sárga festéket kék festékkel keverünk.

Tehát amikor festésről beszélünk szubtraktív színkeverést végzünk.

Az első leckében bepillantást nyertünk a színtan történetébe. Megismertünk, néhány színteoretikust, akik a történelem folyamán előbbre vitték ezt a tudományágat.

A napjainkban egyik leg gyakrabban használt megoldás mellyel a színtant tanítják a Delacroixs vagy Itten féle 12 osztású komplementer színkör.

A Delacroixs féle 12 osztású színkör egy változata.

A különböző kutatások és elméletek néha eltérő álláspontokat szültek a színek kutatásának területén.

Pl. a prizmával felbontott fényen azt tapasztalták, hogy négy alapszín van, melyek nem más színekből keverednek a spektrum színei közt, hanem önmagukban külön jönnek létre.

Ez a négy szín a sárga, vörös, kék és zöld.

Ugyanakkor a szubtraktív színkeverésben, a továbbiakban csak színkeverésben az állapítható meg, hogy 3 olyan alapszín van, melynek önmagában rendelkezésre kell állni, ezek a következők.

Elsődleges sárga, Cián kék, és Magenta vörös.

Ha ez a 3 szín rendelkezésre áll ebből az összes többi kikeverhető.

Pl. a nyomtató technológia ezt a módszert használja. A nyomtatókat egyrészt computer chip vezérli, amely sok millió árnyalat megkülönböztetésére is kikeverésére képes. Másrészt a nyomtató tinták olyan kötőanyagtól mentes vegytiszta anyagok, melyek a 3 alapszint képesek tökéletes tisztaságban produkálni.

Ez a 3 szín, ha a Delacroixs féle színkörön helyeznénk el, akkor a saját tartományában, pont középen foglalna helyet. A sárga pl sem a zöld, sem a narancs irányba nem mozdulna el, a kék sem a lila, sem a zöld irányába nem tartana stb.

Tehát ez a 3 alapszín a tökéletesen tiszta színek.

Akkor mi szükség van a több tucat színű művészfestékre?

A művészfestékek nem tekinthetők tiszta színeknek, hanem a fenti színek valamilyen árnyalatai. Egyrészt itt nem lehet vegytiszta színekkel dolgozni, mert minden kötőanyag torzít valamennyit az eredeti pigment színén, a szükséges nedvesítés pedig sötétíti is az amúgy sokszor világosabb száraz pigmenteket.

Ezt a jelenséget az alábbi fotókon jól megfigyelhetjük, amint az ultramarinkék pigmentből olajfesték lesz.

Száraz ultramarinkék pigment por, figyeld meg milyen világos.

Ha olajat adunk hozzá, már látható is mennyivel sötétebb lesz.

végül a kész ultramarinkék olajfesték. hasonlítsd össze mennyivel sötétebb mint a tiszta pigment.

Másrészt nem jó akármelyik pigment művészfestéknek. A művészfesték készítésre alkalmas pigmenteknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, melyek a létező pigmentek csak egy szűkebb körére igaz.

Így tulajdonképpen a pigmentek és a kötő, nedvesítő anyagok miatt, nem áll rendelkezésünkre a nyomda technikából ismert 3 elsődleges tiszta szín, ezért kénytelenek vagyunk több színt használni.

A gyakorlatban a legjobban bevált módszer, hogy a tiszta szín mindkét oldaláról választunk egy árnyalatot, és így az adott szín tartománya a legnagyobb részt két színnel már lefedhető.

Pl. a citromsárga kissé zöldes tónusa miatt a tiszta elméleti sárgától kissé balra, a kék szín irányába helyezhető el a színkörön. Míg a kadmium világossárga kissé melegebb tónusa miatt a tiszta sárgától jobbra, a vörös szín irányába helyezkedik el a színkörön.

Ugyanígy a kéknél a kobalt vagy cölin kék kissé zöldesebb, míg az ultramarinkék kissé lilásabb. Az első két szín balra a sárga felé az ultramarin kissé jobbra, a vörös felé található.

A vörös tartományban a kadmium világos élénkvörös enyhén narancsos, a sárga felé hajlik, míg a kármin vörös kissé lilás árnyalatával a kék oldalán van a vörösnek.

A művészek tehát a fenti gondolatmenet szerint választanak színeket, minden színből legalább 2 árnyalatot.

Azt hogy a fenti hat színtől több található meg a palettán sokszor kényelmi szempontok, ill. az egyes pigmentek sajátos, az alkotó számára sokszor értékes tulajdonságai indokolják, melyeket későbbi leckékben tárgyalunk.

A másik vitatott kérdéskör, hogy a fehér és a fekete szín e?

Korábban azt vallották és sokan még ma is ezen a szerintem téves nézőponton vannak, hogy a fehér és a fekete nem szín.

Sőt az impresszionisták közül sokan el is utasították a fekete használatát, és egyáltalán nem használtak semmire fekete színt. Ennek az eljárásnak is vannak napjainkban követői.

Szerintem a fehér és a fekete szín.

Additív színkeverés szempontjából a fehér szín az összes szín együttese, lásd. Newton prizmakísérlet, vagy pl. a spektrum színeire festett búgó csiga felpörgetve, előbb szivárványszínű, majd egy bizonyos sebesség felett elmosódott fehér színűvé válik.

A fekete szín az additív színkeverésben pedig a fény teljes hiányát jelöli.

Mindazonáltal, mint a tanfolyam folyamán tapasztalni fogjuk, a színkeverésnek, sokszor kulcsszereplői ezek a színek. Így igenis színekként tekintünk rájuk.

Paletta

Palettának nevezzük azt a sokszor jellegzetes formájú eszközt, amin a színes festékeket tartjuk és a színeket egymással keverjük munka közben.

Tágabb értelemben a paletta egy jellegzetes színösszeállítást is jelöl. Pl. Rembrandt paletta (Rembrandtra jellemző színek sorozata).

Továbbá lehet egy sajátos színkeverő rendszernek is egy rá jellemző palettája, pl. Zorn paletta. Ilyenkor az adott színsorozatot tartalmazó paletta köré egy gyakorlaton alapuló elmélet, egy színkeverési teória, színkeverő rendszer épül.

További ilyen színkeverési rendszerek pl. az osztott triád paletta, kiterjesztett paletta stb.

Ezen a tanfolyamon az osztott triád palettával és annak kiterjesztésével a kiterjesztett palettával fogunk dolgozni.

Az osztott triád paletta egyik része

Létezik még két érdekes fogalom a "nyílt paletta" és a "zárt paletta" fogalma.

A nyílt paletta lényege, hogy egy tetszőleges vagy egy adott színsorból áll, melyet menet közben akár növelhet vagy csökkenthet a művész, továbbá az ezekből nyerhető árnyalatokat is menet közben szükség szerint keveri ki. Így a palettán látható színek és színárnyalatok, tónusok, mindig az adott munka vagy munka folyamat függvényében változnak.

A zárt paletta ellentétben a nyitott palettával, minden esetben egy meghatározott színsorból áll, melyekből a művész további szín árnyalatokat és tónusokat kever ki, egy előre kidolgozott rendszer szerint. Így a zárt paletta úgy néz ki mint egy szín táblázat. A zárt palettával dolgozó művész munka közben kevesebbet keveri a színeket, hiszen a szükséges kombinációk legnagyobb része már rendelkezésre ál, előre kikeverve.

A Delacroix féle szín háromszög

Delacroix híres volt a színekkel való kísérletezgetéseiről, a szín körön kívül alkotott egy háromszöget is, mely tulajdonképpen a színkörnek a háromszög formába történő átültetése.

Delacroix szín háromszöge

Nézzük, hát hogy épül fel a Delacroixs, vagy Itten féle színkör.

Elsőrendű színek

Elsőrendű színek

Elsőrendű színnek nevezzük azt a 3 db alapszínt, melyeket más színekből nem lehet kikeverni, mivel minden más színt ezekből keverünk, ezeknek rendelkezésünkre kell állnia. A 3 elsőrendű szín a sárga, vörös és kék.

Másodrendű színek

Másodrendű színek

Másodrendű színnek nevezzük azt a 3 db kevert színt, melyek 2 db elsőrendű szín keverékéből állnak. ezek a narancs, a zöld és a lila.

Harmadrendű színek

Harmadrendű színek

Harmadrendű színnek nevezzük azt a 6 db színt, melyek 1 első és 1 másodrendű szín keverékéből állnak. ezek a színek tulajdonképpen olyan másodrendű színek melyekben egy elsőrendű szín dominánsabban jelen van. Ezek a sárgás zöld, kékes zöld, kékes lila, vöröses lila, vöröses narancs, sárgás narancs. Mint láthatjuk, mind a 6 harmadrendű szín nevének első szava a domináns elsőrendű színt jelöli, míg a második szava a színt jelölő másodrendű színt mutatja.

Analóg színsor

analóg színsor

Analóg színsornak nevezzük azt a legalább 3 maximum 5 színt, mely a 12 tagú komplementer színkör bármely pontjából, bármelyik irányba elindulva sorban egymás után következik. Mivel a színek egymás után következnek az analóg színsorban, tehát egymáshoz közel helyezkednek el a színkörön, ezért ezek a színek egymással harmonizálnak, egymás mellett jól mutatnak.

Monokróm színsor

Monokróm lila színsor

Monokróm színek A képet egyetlen színnel festették, vörös umbrával. A világos részeken áttetszőre lett hígítva a festék, az alap fehérsége átvilágít a színen, a sötét részeken töményebben használták a színt, mely nagy tömegben sötét majdnem feketés barnának tűnik. így érve el a világos és sötét tónusokat. egy monokróm színsort.

A monokróm színsor, mikor egy színnek a világostól a sötétig terjedő skáláját látjuk. ez önmagában harmonikus is.

Pl. a Munsell skála egy monokróm színsor.

Komplementer kontraszt

Komplementer színpárok

A képen a vöröses narancs és a kékes zöld színek komplementer variációit látjuk.

Kékes zöld és vöröses narancs komplementer skála.

A kékes lila és a sárgás narancs színek is egy komplementer pár, a képen szép harmóniát mutatnak.

Kékes lila és sárgás narancs komplementer színsor

Komplementer, azaz kiegészítő kontrasztnak nevezzük azokat a színpárokat, melyek a színkörön egymással szemben helyezkednek el. Minden komplementer színpár segít egymás hatását kihangsúlyozni ezáltal harmonikusak, egymás mellet jól mutatnak.

Másik érdekesség, hogy a komplementer színpárok minden esetben úgy alakulnak, hogy vagy a színkör egyik elsőrendű színe áll párban (szemben) azzal a másodrendű színnel, ami a másik 2 elsőrendű szín keverékéből áll! Tehát pl. a vörösnek, ami egy elsőrendű szín, a színkörön található másik 2 elsőrendű színnek a keveréke a párja tehát a zöld.

A sárgának a lila, a kéknek pedig a narancs.

A másik lehetőség, hogy komplementer színpár lehet két egymással szemben található harmadrendű szín is. Mivel a harmadrendű színek a másodrendű színek árnyalatai ezért tulajdonképpen itt is egy elsőrendű és a másik két elsőrendű keveréke áll szemben egymással, csak itt a harmadrendű színek olyanok, melyekben valamelyik elsőrendű szín hatása dominál, pl. sárgás narancs, vele szemben kékes lila vagy vöröses narancs, vele szemben kékes zöld stb.

A színeknek további tulajdonságai is vannak.

A színeknek van árnyalata, értéke és intenzitása.

A színárnyalatok egy-egy szín megszámlálhatatlan fokozatát jelöli, melyek kisebb nagyobb eltéréseket mutatnak az alapszíntől, de még mindig az adott alapszínnek nevezhető, csak azt mondjuk rá "hogy annak egy árnyalata".

A színek értéke

A Munsell skálán látható világostól a sötétig terjedő fokozatokra, osztva be lehet helyettesíteni az összes színt, aszerint, hogy mennyire világos vagy sötét. Ezen a skálán megkülönböztetünk világos közép és sötét értékeket. Minden színárnyalatot el lehet helyezni egy ilyen skálán. Ez lesz a vizsgált szín értéke.

Munsell Semleges szürke szín érték skálája

A szürke skála mellett látható kék skála, a színértékek behelyettesítése jól megfigyelhető a képen

A szín intenzitása

Mielőtt erre rátérnénk, tisztázzuk, hogy léteznek ún., semleges színek, melyek a komplementer színkeréken nem találhatók meg. Ezek a szürkék és barnák, továbbá a fehér és a fekete. A fehér és a fekete, ill. a keverékükből álló szürkék létrejötte egyértelmű.

A barnát úgy kapjuk, ha mindhárom elsőrendű színt összekeverjük!

A 3 elsőrendű szín keverése, sárga + vörös + kék = barna szín

Ez esetben egy semleges barna színt kapunk. Ennek árnyalata és intenzitása attól függ, melyik szín dominál a keverékben. Pl. lilás barna, itt a kék és a vörös dominál. A narancsos barnában a sárga és a vörös dominál.

Ebből az is logikusan következik, hogyha egy komplementer színpár keverünk egymással össze, akkor is semlegest kapunk, hiszen tulajdonképpen a 3 elsődleges színt keverjük ilyenkor össze egymással.

Léteznek olyan keverékek, amikor két elsőrendű színt keverékéhez, pl. narancs csak picit adunk a harmadik elsőrendű színből, jelen esetben a kékből. Így még mindig egyfajta sárgát látunk, ami kissé eltolódott semlegesek irányába, amolyan barnás sárgává változott jelen példánkban ez az okkersárga.

Ebből az következik, hogyha egy színt semlegesíteni akarunk, akkor annak komplementerével ezt megtehetjük!

Színek semlegesítésének, azaz intenzitásának csökkentésének, tompításának 3 módja van

1. A komplementeréből keverünk hozzá.
2. Fehéret adunk hozzá, ezzel világosítjuk, de egyszersmind csökkentjük az intenzitását is, az ilyen színeket nevezzük pasztellszíneknek.
3. Feketét adunk hozzá, ezzel sötétítjük, egyszersmind tompítjuk is a színt.

A színeknek van még egy a festészetben hasznos fontos tulajdonsága, a színeknek hőmérséklete van.

A színhőmérséklet

Eszerint megkülönböztetünk hideg és meleg színeket.

Színhőmérséklet

Színhőmérséklet A képen megfigyelhető, hogy a színkörön, kb. hogyan oszlanak meg a hideg és a meleg színek.

Ez egy némileg szubjektív, mégis a legtöbb embernél egyformán működő pszichológiai jelenség, melyek alapján a színeket hidegnek, vagy melegnek érezzük.

Ez a pszichikai hatás a tényleges hőérzetünket is befolyásolhatják, kísérletek igazolták, hogy 2 azonos hőmérsékletű helységben 2-3 fok különbséget érzett a kontrollcsoport attól függően, hogy hideg vagy meleg színűre volt festve a szoba.

A hideg meleg színekkel a távolság illúzióját tudjuk kelteni egy képen ezért igen fontos szerepük van, később foglalkozunk bővebben a témával.

Ellenőrző kérdések

1. ismertesd a komplementer színek meghatározását
2. ismertesd az első, másod és harmadrendű színeket.
3. Mi az analóg színsor?
4. Mi a monokróm színsor?
5. Milyen módokon lehet semlegesíteni a színeket?

Feladatok

Ezek a feladat némileg fakultatívak.

1. Feladat

Ha van kedved, időd fesd meg a "Harmadrendű színek" és a "Komplementer színpárok" nevű ábrákat, a kevert színeket próbáld meg magad kikeverni az ábrán látható színekre.

Ha nincs időd, akkor nyomtasd ki színes nyomtatóval, később munka közben hasznos lesz ha kéznél van puskának.

1. Feladat

A 3 elsőrendű színből keverj barna semleges színt

1. Feladat

Készítsd el Delacroix szn háromszögét az alábbiak szerint

Rajzolj meg egy háromszög formát, dupla vonalakkal, hogy a két vonal közötti rész vastagsága kb. 2-3 cm legyen (tehát egy nagyobb háromszögben egy kisebb háromszöget rajzolsz.
Majd kezd el kitölteni a jobb sarkát kadmium világos sárga színnel a képen látható módon.

Most a háromszög bal alsó csúcsát színezd ki ultramarin kékkel, úgy, hogy a háromszög alapvonalán a sárga és a kék színek ne érjenek össze, köztük maradjon némi üres terület.

Most mosd egymásba a kék és a sárga színeket, így egy átmeneti zöldet hozol létre a háromszög alap vonalán

Most a háromszög felső csúcsát fesd ki kadmium vörössel, a képen látható módon

Most mosd össze a kéket a vörössel, így hozva létre egy átmenetes lila színt, majd a sárgát is mosd össze a vörössel, narancs színt hozva létre.

A kész munkának nagyjából így kell kinéznie