Fény árnyék kontraszt
Színkeverés teljes rendszere
Magában való színkontraszt,más néven színezet kontraszt
A színezetkontraszt a legegyszerűbb kontrasztforma.
Mindhárom alapszín és a fekete, a fehér megtalálható benne.
Minden kisgyermek ezt alkalmazza, ha színesen rajzol vagy fest. Sok erős szín használatakor rikító, túl tarka, nyers együttesek alakulhatnak ki, így ezek primitívek, de magas festői ízléssel nagyon erőteljes és hatásos kifejezési eszközzé válnak. A modern festészet nagyjai közül Matisse, Kandinszkij, Mondrian, Picasso bánt mesterien ezzel a kontraszttal.

Pablo Picasso: A borosüveg (1925)

Kandinszkij : Sárga, vörös ,kék

Mondrián négyzetei a divat világában is megjelennek
Előállításához a színeket tisztán, a legteljesebb világítóerejükben használjuk fel.

Tiszta intenzív színek
Amint a legerőteljesebb fény - árnyék kontrasztot a fekete - fehér fejezi ki, úgy jön létre a sárgából, vörösből és kékből a legnagyobb kifejező erejű magában való színkontraszt. Előállításához legalább három, egymástól határozottan elütő színre van szükség. Hatásuk mindig tarka, harsogó, erőteljes és határozott.

A 3 intenzív elsőrendű szín mellett a fehér és a fekete is megjelenik ebben a kontrasztban
A magában való színkontraszt hatásának ereje egyre csökken, amint a választott színek távolodnak a három első rendbeli színektől.

A skála jobb oldalán érezhető a gyengülő kontraszt, ahogyan a színek távolodnak az elsőrendű színektől
A magában való színkontraszt sokféle új kifejezési minőséget ölthet, ha a világos - sötét értékeken módosítunk.

A világos és a sötét értékek módosítása
Elcsúsztathatjuk ezen kívül a színek mennyiségi arányait is. A témától és a művész szubjektív ízlésétől függ, hogy a fekete és fehér színeket mennyiségileg nagyobb vagy kisebb, de fontos felületekként bevonja - e a mű színegyüttesébe.

Fehérrel körbevett kontraszt

Feketével körbevett kontraszt
A fehér gyöngíti a színek világító erejét, és elsötétíti őket, a fekete viszont növeli világító erejüket, s hatására a színek világosabbnak hatnak.
A magában való kontraszt alkalmazása látszólag egyszerű, de ízléses, harmonikus képet alkotni ezzel a módszerrel mégis igen nehéz, a festmény színegyensúlyát könnyű felborítani, ezért nagy tudatosság és tapasztalat kell hozzá.
Tónuskontraszt vagy fény - árnyék kontraszt
Ezt világos-sötét kontrasztnak is nevezhetjük. Erről akkor beszélhetünk, ha egy képen a színek helyett a világossági fokozatok dominálnak. A legtisztább ilyen helyzetet monokróm képek adják, mindenekelőtt a fekete-fehérek. A hatások széles skálája érhető el a kontraszttal, azaz a világos és a sötét részek tónuskülönbségeivel.
Minden színnek van tónus értéke, vagyis világossági foka. Egyetlen maximális fekete és egyetlen maximális fehér létezik, de a kettő közt hallatlanul sok világos - és sötétszürke tónus.
A kis kontrasztú kép hatása erősen függ attól. hogy ez a kis kontraszt a tónusskála melyik részén helyezkedik el. A sötét tónusok fojtott, titokzatos, fenyegető jellegűek lehetnek. A közepes szürke árnyalatokból álló kis kontrasztú kép visszafogott, lapos, erőtlen. A világos tónusokból felépülő kompozíció lírai, könnyű, szabad, légies hatású.Ilyen tónus skála bármely színnel elkészíthető.

Fekete fehér olajfestmény, monokróm kontraszt

Vörös umbra és fehér olajfestmény, monochrom kontraszt

Picasso - Guernica

Picasso - A Tragédia
A nagy kontrasztú monokróm képek erőt sugárzóak, de nem olyan harsogóak mintha színesek lennének.

A legerősebb tónuskontraszt a fekete, fehér színekkel érhető el.

Azonban a világos tónusú színek, mint a sárga egyre több fekete hozzáadásával elveszítik eredeti karakterüket.
Ezt használta ki az op-art művészet. Legismertebb képviselője a magyar származású Vásárhelyi Győző, ismert nevén Viktor Vasarely.

Vasarely kép

Szürke árnyalatok
Bármely színből készíthetünk tónusskálát fehér, fekete vagy szürke hozzáadásával. Mivel azonos szín az alapjuk, harmonizálnak egymással.


A fény árnyék kontrasztot gyakran használják művészek, pl. grisalle vagy verdaccio aláfestéshez, vagy kész művekhez is. Kitűnő módszer vázlatok készítéséhez is.
A fény árnyék kontraszt tárgyalása, remek alkalmat biztosít a Munsell színérték rendszer tárgyalására, hiszen ez gyakorlatilag megegyezik a tónus kontraszttal.
A szín érték kapcsolatok és a Munsell rendszer
A festészet tanulásának egyik legnehezebb része, a szín érték kapcsolatok megértése.

9 osztású Munsell érték szürke skála
Munsel egy függőleges tengely mentén képzelte el a színeket. Ez a függőleges tengely alsó végén fekete, felső végén fehér, közte egyenlő osztásban a szürkének a fokozati voltak.

Munsell színrendszerének szerkezeti felépítése. A képen megfigyelhető a függőleges szürke skála, a vízszintes körgyűrűben az egyes színárnyalatok és a körcikk metszeti részén a színek intenzitása, kívülről befelé haladva, az intenzívtől a semleges felé.
A könnyebb megértés érdekében, ezt a szürke skálát, nevezzük más néven Munsell tengelynek, hogy mindig eszünkbe jusson a 3 dimenziós modell.
A színek különböző árnyalatai, ekörül a tengely körül helyezkedtek el egy kör alakot formázva, a kör legkülső, a tengelytől legtávolabbi szélén található a tiszta, intenzív szín.
Ettől a szélső intenzív színtől befelé haladva, azt látjuk az egyes körcikkekben, hogy az intenzív színhez, minden rubrikában, ahogy közeledik a tengelyen lévő szürke felé, egyre több szürke található, így az intenzív szín fokozatosan veszít az intenzitásából, és egyre semlegesebbé válik.
Mivel minden színárnyalatnak nem csak intenzitásbeli különbségei lehetnek, amelyek vízszintesen találhatóak meg, hanem színértékbeli változataik is vannak, amik függőlegesen találhatók meg.
Emiatt a Munsell rendszer 3 dimenziós és amorf gömb formájú, tehát nem csak egy körgyűrű van, hanem egy eltorzult gömbformát látunk, ha minden színt elhelyezünk a tengely körül.
Munsell 3 tulajdonságot rendelt hozzá a színekhez.
érték (sötéttől a világosig)
színárnyalat (pl. vörös, narancs, kék stb.)
Intenzitás (tiszta, intenzív színtől, a semleges szürkéig)
A valóságban persze, ez a képzeletbeli szürke skála nem szürke, hanem minden szín esetében a szín egy szürkés barnás verziója, amit az adott szín felül színez.
A valóságban persze, ez a képzeletbeli szürke skála nem szürke, hanem minden szín esetében a szín egy szürkés barnás verziója, amit az adott szín felül színez.

Az Enciklopédia Britannica ábráján jól látszik, hogy itt az intenzív világos vörös színt elemezzük a Munsell rendszerben, és a vörös, kissé barnássá változtatta a szürke skálát.
Tehát minden egyes színárnyalatnak megvan a saját szürke skálája, mely a saját színeit hordozza. Ezért lehet, hogy nem is szürke, hanem barna skála lesz. A lényeg, hogy mindenképpen egy majdnem fekete sötét és egy majdnem fehér világos szín és a közte lévő egyenletesen felosztott tartomány lesz, amit látunk.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a Munsell skálát, nézzük meg a következő táblázatot.

Különböző színárnyalatok metszeti képei a Munsell tengely mentén.
Itt a különböző színárnyalatok függőleges metszeti képét láthatod.
Baloldalon az első függőleges sor a Munsell tengely.
Jobb oldalon a legszélső a tiszta intenzív szín.
Figyeld meg, hogy a legtisztább, legintenzívebb szín, mindig a tengelytől legtávolabbi rubrikában foglal helyet, a metszet szélén (körgyűrű szélén).
Láthatod, hogy az 5Y jelzésű világossárga tábla, annyira világos, hogy a legfelső érték szinten kezdődik a tiszta intenzív szín. Lefelé haladva az érték skálán, egyre kevesebb rubrikára, egyre kisebb távolságra van az egyre semlegesebbé váló sárga a tengelytől. Ez ezért van, mert a világos sárga könnyen semlegessé válik és könnyen, gyorsan besötétedik, így nem bír el annyi fokozatot, mint más színek.
Ha megnézed az 5P jelzésű lila táblát, ott láthatod, hogy a lila egy uralkodó szín, így sokkal több fokozatot lehet vele kialakítani, mint a sárgából, így több rubrikát, a Munsell gömbben nagyobb területet foglal el.
Hogy mitől amorf ez a gömbforma, azt a következő metszeti képet megnézve, jobban is megérthetjük.

Munsell gömb metszete (value = érték) és (chroma = intenzitás).
Figyeld meg, hogy a függőleges 5 és a vízszintes 0 találkozásánál (Munsell tengely alulról a 6.) lévő szín érték, megegyezik a kék szín legszélső (tiszta intenzív árnyalat) színének értékével (függőleges 5, vízszintes 20 jobbra)!
A sárga színből a leg intenzívebb szín a (függőleges 8, vízszintes 20 balra) a tengelyen a fölülről a 2. világosabb színértéknek felel meg.
Azt is megfigyelheted, hogy minden vízszintes sorban az adott sor összes színe egyforma szín értékű, hiszen a tengely színértéke határozza meg, minden vízszintes sor szín értékét.
Azt is megfigyelheted, hogy minél közelebb vannak a függőleges oszlopok a tengelyhez, annál semlegesebbek az árnyalatok.
Tehát, minden szín, ami a Munsell rendszerben van elhelyezve, rendelkezik egy színárnyalattal, egy szín értékkel és egy szín intenzitással. Ez a 3 tulajdonság határozza meg, hogy a Munsell rendszer alkotta amorf gömb formában hol található.
A következő képen, jól látható a metszetekből felépített Munsell gömb modellje, érzékeltetve az amorf gömbformát.

Munsell amorf gömb modellje
A következő ábrákon egy gömb modellen keresztül vizsgálhatjuk meg a Munsell színskála és a szín értékek jelentőségét, és logikáját.
Az ábrákon egy gömböt egy képzeletbeli fényforrás világít meg. Mivel a gömb formájából adódóan elfordul, így ha 1 db. fényforrás világítja meg, akkor egyes részei világosabbak, más részei pedig sötétebbek lesznek. A gömb legvilágosabb pontja az u. "csúcsfény", az a terület, ami a fényforrással teljesen szemben van, így ott éri a legtöbb fény a gömböt.
Ettől kiindulva, minden irányban a gömb fordulásából adódóan egyre kevesebb fény éri azt, így egyre sötétebb lesz. Így eltérő szín értékeket találunk a gömbön.
A fény elöl takarásba kerülő részek, mind inkább árnyékba kerülnek, ezáltal a szín értékük sötétedik, ugyanakkor az intenzitása csökken a színeknek ezeken a területeken.

Gömb modell 1.
Az első ábrán láthatjuk, hogy a gömbön lévő nyíl irányát behelyettesítettem a fölötte lévő Munsell skálán, ott modellezve a gömbön a nyíl által bejárt útvonal mentén megtalált szín értékeket.

Gömb modell 2.
A 2. ábrán egy másik irányú nyíl szemlélteti a Munsell skálán a különbséget.
A 3.-4. ábrán Ugyanaz a 2 modell, és ugyanaz a Munsell skála, de egy világosabb értéken szemléltetem a lehetőségeket.

Gömb modell 3.

Gömb modell 4.
Fontos tanulság, hogy itt az Élénk narancs sárga szín Munsell tábláján, milyen eltérő színű gömbmodellek megfestésére nyílik lehetőség, pedig a színárnyalat, a narancs ugyanaz, csak eltérő értékek és eltérő intenzitásokat használtunk.
Ha most ezt meg szeretnéd festeni, akkor mindösszesen narancssárga, fehér és fekete festékekkel az egészet ki tudnád keverni te is.
Ha elkészítünk egy 9 osztású Munsell szürke skálát, akkor meg kell tanulni a munka közben használt színeket, behelyettesítenünk a Munsell skála megfelelő értékébe. Ez leginkább gyakorlással és rutinnal valósítható meg.
Feladat
Fessél egy Munsell szürke skálát, 7 értékkel. A kezdetén fehérrel a végén feketével.
Válassz ki egy tetszőleges színt és készítsd el a színes szín érték skálát 7 értékkel, fehérrel világosítva a világosabb értékeket, és feketével sötétítve a sötétebb értékeket.