Festőszerek, festőmédiumok
Anyagismeret
Festőszerek
A festőszerek témája az egyik legnagyobb téma a festészetben olyan változatos számban vannak jelen, hogy a receptek sokassága szinte megszámlálhatatlan.
Jelen leckében nem is próbáljuk felsorolni, őket, kivéve, néhány fontosabb receptet.
Inkább a logikájukat szeretném ismertetni, hogy részben saját magad is elő tudjál állítani magadnak festőszereket. Továbbá el tudd dönteni, hogy a művészellátók választékából mi mire jó.
A festőszerek más néven festőmédiumok olyan anyagok, melyeknek célja, hogy a festék minőségét, tulajdonságait valamilyen módon megváltoztassa. Mindig az adott munka követelményei ás a festék minősége, tulajdonságai határozzák meg, hogy milyen módon van szükség a festék módosítására.
Nézzük, milyen főbb tulajdonságok vannak, melyeket meg lehet és megszoktak változtatni.
Száradási idő csökkentése
A száradási idő csökkentésére általában csak az olajfestékeknél van szükség. Hiszen az olajfesték száradási ideje általában több nap, néha akár 1-2 hét is lehet.
Ez a felületi száradást jelenti, hiszen tudjuk, hogy a festék belső részein a száradás hónapokig esetleg évekig is eltarthat.
Azonban bizonyos esetekben szeretnénk siettetni ezt a felületi száradást, pl. ha kiállítás közeleg, szállítanunk kell, vagy több rétegben festünk és az egyes rétegek megfestése közti száradási időt szeretnénk lerövidíteni stb.
Az olajfestéken kívüli többi festékrendszer általában inkább túl gyorsan szárad, mint lassan, ezért ott nincs szükség ilyen anyagokra.
Azt már megbeszéltük, hogy az egyes pigmentek és olajok eltérő sebességgel száradnak. Azt is tudni kell az olajfestékekről, hogy meleg és uv. fény (napsütés) hatására gyorsabban szárad, míg hidegben, sötétben, lassabban. A jó szellőzés is fontos az ideális száradáshoz.
Léteznek azonban bizonyos festőszerek, melyek gyorsítják a száradást.
Ezek közül a siccativok (szárítók) kifejezetten erre valók. Ezek olyan fémsók (oxidok) melyek gyorsítják az olajok és a gyanták oxigénfelvételét. Többnyire ezek a következők lehetnek. Mangán, kobalt, cirkónium, ólom szárítók.
Biztosan feltűnt, hogy a siccativok ugyanazok a nevek, melyek a gyorsan száradó pigmentek nevében is jelen vannak, pl. mangán barna, kobaltkék, ólomfehér stb.
Léteznek különböző fantázianéven szikkatív keverékek is, melyek a fenti fémsók valamelyikét tartalmazzák egyéb anyagok mellett. Ezekben általában ásványolajok, esetleg zsíros olajok, terpentin és gyanták is találhatók a szikkatív mellett. Itt ilyen fantázia neveket találhatsz, mint pl. fehér vagy világos szikkatív, sötét szikkatív, Haarlem szikkatív, Courtrai szikkatív stb.
A szikkatívok adagolását nagyon szigorúan kell betartani, és amikor csak lehet mellőzni, kell. Ugyanis nagyon komoly károkat tudnak okozni (sötétedés, repedezés, mattulás stb.) a képen. Óvatosan és ésszerűen használva azonban nem okoznak problémát. Minden szikkatívnak saját adagolási útmutatója van, ami a töménységétől függ ezért itt nincs általános szabály.
A szikkatívok továbbá festőszerek komponenseként is szolgálnak.
Ezzel el is érkeztünk a következő anyaghoz a száradást gyorsító festőszerekhez.
Ezek olyan festőszerek melyeknek nem csak a száradás gyorsítása a célja, de ezt a funkciót is tudják.
Ezek sokszor az olajfesték elfestését hígítását segítik elő, esetleg fényesítő hatásuk is van, pl. Blockx szárító festőszer. Vagy éppen tixotróp anyagok is egyben, pl. Renesans Fluix festőszer. Esetleg tixotróp tulajdonságú és kissé pasztózus anyagok, melyek testet is adnak a festéknek és/vagy áttetszőbbé is teszik azt, pl. velencei médium és maroger médium.
A száradási sebesség lassítása.
Ez pont ellentétesen hat a fenti katalizátorokkal. A retarderekről már írtam egy korábbi leckében. Itt a lényeg a festék egyébként gyors száradási sebességének lassítása. Ez főleg a vízzel hígítható festékrendszereknél szükséges, különösen az akril festék esetében.
Renesans száradás lassító akrilfestékhez
Renesans száradás lassító zselé akrilfestékhez. Nem teszi hígabbá a festéket, miközben bőven adagoljuk, továbbá, növeli az átlátszóságot is zselés állagánál fogva.
Olajfestékek száradási sebességét lassan száradó olajokkal, és lassan illanó illóolajokkal szokták csökkenteni. Erre főleg portréfestőknél van, szükség ahol fontos lehet a lassú munka mellett a hosszú nyitott idő. De egy forró nyári napon plein air festés közben is lehet haszna, ha túl gyorsan szárad a melegben festékünk.
Olajfestéknél általában a mákolajat, napraforgó olajat, pórsáfrány olajat és néha szőlőmag olajat használnak. Illóolajok közül a levendulaolaj használatos.
Hígítás
A többnyire vaj vagy tejföl sűrűségű olajfestékekhez leggyakrabban használt festőszerek azok, melyek segítenek a festék elfestésében, azáltal, hogy kissé meghígítjuk az ilyen folyékony festőszerekkel a festéket. Ahogy már korábban beszéltünk rólam, a festék hordozó anyaga önmagában többnyire alkalmas hígításra is, de bizonyos okokból, pl. kötőanyag hiánya (víz, illó és ásványolajok), vagy túl zsíros hatásuk (lenolaj) miatt szükséges lehet ezeket, más anyagokkal keverni. Így születtek meg a több összetevőből álló kombinált festőszerek.
Sűrítés
Mivel a napjainkban kapható festékek konzisztenciája eleve kissé sűrű és az impasztó technika is ritkább a vékonyabb rétegű festőmódszereknél, ezért a sűrítés a ritkábban alkalmazott módosítás, de azért van rá példa és vannak hozzá anyagok is szépszerével.
A sűrítő anyagoknak nagyon sok változata van legtöbbször, paszta állagú, anyagok, melyek többnyire tubusban vagy tégelyben érkeznek hozzánk.
Ezek a festékhez adagolva, annak állagát még sűrűbbé teszik, alkalmasak vastag, pasztózus rétegek kialakítására a festmény felszínén.
Mivel az ilyen technikákat általában impasztó technikának nevezzük, ezért ennek segédanyagai is gyakran viselik nevükben az impasztó jelzőt.
Az akrilfestékeknél rengeteg sűrítő paszta létezik, ezeket gyakran különböző struktúra paszta néven árulják, és gyakran egyéb hatásokat is produkálnak, pl. márvány, gránit, üveg kő stb.
A sűrítő anyagok általában az adott festékrendszer kötő és hordozóanyagából állnak, továbbá valami testet adó anyagból, pl. kréták, márványlisztek, méhviasz, stb.
Tixotrópia
Ez a tulajdonság, főleg átlátszó zselés állagú anyagokkal jár együtt, illetve néha egyes paszták és folyékony festőszerek is bírnak enyhe tixotróp tulajdonsággal. Az ilyen anyagok lényege, hogy a festéket könnyebben kenhetővé, elfesthetővé teszik, miközben megállítva hajlamosak ott maradni megfolyás nélkül, ahová kentük.
Így tulajdonképpen áttetszővé tehetjük velük az anyagot, anélkül, hogy megfolyna az akár függőlegesen álló vásznon, képalapon.
A tixotrópiát, leginkább a következő anyagokkal tudják elérni, silica, kalcium karbonát és egyéb kréta földek.
Vannak egyedi receptek, mint pl. a Maroger médium, ahol Lihargyummal (ólom-monoxid) együtt főznek lenolajat, így kapva egy sűrű, gyorsan és fényesre száradó sötét színű olajat (fekete olaj). Ezt az olajat Mastix lakk koncentrátummal keverik. A keverék érdekessége, hogy a két anyag összekeverve zselés állagúvá változik. Az ilyen zselé, gyors, fényesen száradó tixotróp anyag, mely nagyon sok pozitív festéstechnikai előnnyel bír.
Áttetszőség
Szinte minden folyékony anyag, és a legtöbb zselés ill., tixotróp anyag is, továbbá néhány paszta is képes az anyag áttetszőségét növelni. Hiszen az így megszaporított anyagban ritkábban helyezkednek el a festékrészecskék, mint a töményen. Így nő a keverék átlátszósága, transzparenciája.
Tulajdonképpen az történik, hogy ha mikroszkóp alatt nézzük meg az ilyen áttetszővé tett festéket, akkor azt látjuk, hogy a pigment részecskék lebegnek a folyadékban és egymástól bizonyos távolságra kerülnek, így a pigmentek közé behatol a fény, azaz a keveréken áthatolva áttetszővé teve azt.
Nagyon fontos, hogy minél sűrűbb egy folyadék, annál inkább növelhetjük általa a transzparenciát. Ennek oka, hogy egy bizonyos ponton túl nagyon híg lesz a festék, ami éppúgy nem jó mintha túl sűrű lenne. Nyilván egy sűrűbb folyadékkal, vagy éppen egy zselés anyaggal később érjük el ezt a pontot, így az ilyen anyagokból többet keverhetünk a festékhez, még inkább ritkítva a keverékben a pigment koncentrációját, ekképpen növelve az áttetszőségét.
Éppen ezért, az olajfestékeknél nagyon jók a transzparens festőszerek készítéséhez, a balzsamok, sűrített olajok, pl. standolaj, napon sűrített olaj stb. továbbá a zselés anyagok, pl. Fluix alkyd festőszer és az áttetsző paszták, pl. gitt médium.
Fényesítés
Többnyire lakkokat, balzsamokat tartalmazó festőszerek, lehetnek folyékonyak, vagy zselés állagúak is. Főbb szerepük a festék fényesebbé tétele. Akril festékeknél akrilgyantákkal készül. Akvarellnél gumiarábicumot, temperánál szintén balzsamokat használnak erre a célra.
A fényesítő médiumokat szokták lakk médiumnak is nevezni, mert sokszor szerepelnek a lakkok a komponenseik között.
Mattítás
Ha a mattítás a cél, akkor sokféle lehetőség van. Olajfestésnél, többnyire illóolajok és főleg az ásványi olajok tisztán használva mattítják a festéket. A méhviasz is a matt irányába viszi el a színt, bár ez inkább kissé selyemfényű. Akril festékeknél szintetikus gyanták és víz produkálja ezt a hatást. Akvarell, gouache és tempera általában eredendően matt festékek így ezeknél nincs szükség ilyen funkcióra.
Szaporítás
A jó minőségű festékeket, különösen a 100 % pigment tartalmúakat, lehet bizonyos mértékig, szaporítani. Nyilván minden festőszer szaporítja némileg a festéket, de az is egyértelmű, hogy a festék konzisztenciájához hasonló állagú anyaggal lehet ezt nagy mennyiségben megoldani, anélkül, hogy a festék tulajdonságai különösképpen megváltoznának.
Hiszen a szaporítás lényege, nem az hogy megváltozzon, a festék tulajdonsága, hanem hogy növekedjen a mennyisége.
A festék szaporításához, olyan anyagokat használunk, amit a gyárak is használnak. Ezek kréta földek, bárium szulfát (barit, súlypát), aluminium-hidroxid és aluminium-szteraát ás a silica.
Ezek az anyagok mind igen áttetszőek, ezért pl. lenolajjal keverve fehéres, vagy áttetsző pasztát képeznek, mely gyakorlatilag olyan lesz, mint egy seszínű festék. Ebből a színtelenségéből adódóan lehet őket nagy mennyiségben adagolni a színes festékhez, anélkül. hogy annak színét jelentősen módosítanák.
Mivel a stúdió kategóriájú festékekben már egyébként is jelen vannak, ezért azokhoz nem ajánlott ilyen anyagok használata, de pl. egy Blockx minőségű 100 % pigment tartalmú festékhez akár 30 %-ot is adhatunk és még mindig elég jó színező erejű festékünk lesz, mely pl. egy Artist kategóriájú festéknek felel meg.
Tehát pl. 3-4 tubus Blockx festékhez egy tubus szaporító pasztát adhatunk.
Ez azért annyira fontos, mert pl. egy tubus gitt médium, mely tipikus házilag egyszerűen előállítható szaporítóanyag is egyben. Tehát 1 tubus (40 ml) gitt médiumhoz, kb. 50-60 gr kréta földet (bolognai vagy velencei kréta) és kb. 20-30 ml lenolajat adunk, összekeverjük és kész a gitt médium egy egyszerűbb változata, ami kiváló szaporítóanyag.
Az anyag költsége a mennyiségre levetítve konkrétan, kb. 120,- Ft!!
Tehát, pl. 3 tubus 3000,- Ft- os Blockx festékből (2.-es árkategória) csinálunk 4 tubus festéket. Így konkrétan elköltöttünk 9120,- Ft ot 4 tubusnyi festékért, azaz, 2280,- Ft-ra csökkent a tubusonkénti festék ár, megspórolva közel 3000,- Ft -ot!
Ezt egy Winton, vagy Louvre festékkel nem lehetne megcsinálni, és a Blockxből az erősebb színek még több mint 30 %-ot is elviselnek, bár túladagolni sem érdemes, mert minek a drága festék, ha tönkre vágjuk.
Mindenesetre a jó festék ilyen lehetőségeket is nyújt nekünk.
Ettől függetlenül, az ilyen szaporítóanyagok többnyire más célt szolgálnak, és az ilyen hatásuk csak, mint mellékes lehetőség, tulajdonság merül fel.
Ugyanis a szaporítóanyagok, többnyire olyan zselék vagy paszták, amik a töltőanyagon és a festék kötőanyagon esetleg némi szikkatívon kívül mást nem tartalmaznak. Ez a hiányosságuk teszi lehetővé szaporítóanyagként való használatra.
Hiszen ha pl. gyanta is lenne benne akkor már a festék tulajdonságait is megváltoztatná, így nem csak szaporítaná a festéket.
Ráadásul akkor már arra is figyelnünk kéne, hogy a gyantát ne adagoljuk túl, mert az sem szerencsés.
A viasszal szintén ez a helyzet, túl sok viasz, meggyengítheti a festékréteget, ráadásul a ragyogását is elveszi.
Tehát ha nagymértékű szaporítás a cél, akkor csak töltőanyagból és kötő/hordozóanyagból álló pasztát, vagy zselét használjunk.
A festőszerek, mint láthatjuk a legtöbbször bizonyos anyagoknak, olajok, illóolajok, fémsók, krétaföldek, viaszok, gyanták és balzsamok különböző kombinációjából szültetnek.
Ebből következik, hogy e legtöbb festőszer a fenti funkciókból általában egyszerre többet is tud produkálni egyszerre. Emiatt mindig tanulmányozzuk az adott anyag összetevőjét, melyet, ha nincs ráírva, akkor a gyártó weboldalán vagy katalógusában általában megtalálhatunk a biztonsági adatlapokban és vagy a technikai adatlapokban. Biztonsági adatlapja általában minden festőszernek kötelezően lennie kell, míg technikai adatlapja is többnyire van nekik.
Mivel több funkciót is betöltenek, ezért sokszor, de nem minden esetben nem a funkció szerint, hanem a megjelenés szerint csoportosítjuk őket.
Ezek szerint az alábbi fő csoportba oszthatjuk be őket.
Sűrített, hő kezelt olajok
Zselé médiumok
Lakk médiumok
Paszták, impasztó, gitt médiumok
Szárítók
Festőszerek
(ez utóbbi kissé félrevezető, hiszen az összes kategória festőszer is egyben, de ha nem tartozik a fenti négy kategóriába, akkor általában csak "festőszerként" említik, esetleg valamilyen előtaggal, pl. "szárító festőszer" stb. A "Festőszer kategória nyilván a folyékony festőszerekből áll.
Sűrített olajok
A sűrített olajok, általában olyan zsíros olajok, pl. lenolaj, melyeket valamilyen hőkezeléssel besűrítenek. Pl. Sűrített olaj, standolaj, napon sűrített olaj.
Egyes változatait, szárítókkal főzik össze, pl. fekete olaj, mely ólom szárítóval készül.
A Cseh gyártmányú Umton polimerizált lenolaj sűrű, gyorsan szárad. Fényes felületet ad.
Az Umton polimerizált lenolaj kitűnő festőszer alapanyag, Hazánkban nemrég kezdték el forgalmazását. A lenti linkre kattintva megtalálod.
https://bolthely.hu/muveszkatalogus/id/07458_Lenolaj_250ml_polimerizalt_Umton
A sűrített olajok fényesebb, zománcosabb filmréteget képeznek, száradási sebességük is gyorsabb, hiszen a sűrűsödés az oxidációs folyamat beindulása által következik be, tehát az ilyen olajok előrébb tartanak a száradás felé vezető úton, mint pl. a hidegen sajtolt lenolaj, vagy a művész lenolaj.
Renesans Stand olaj
A testességük, sűrűségük miatt enyhe tixotróp hatásuk van és lazúr mázak készítésére is alkalmasabbak fentebb leírt okok miatt.
A testességük, sűrűségük miatt enyhe tixotróp hatásuk van és lazúr mázak készítésére is alkalmasabbak fentebb leírt okok miatt.
A főbb sűrített olajok felsorolása
Standolaj
Sűrített olaj
Napon sűrített olaj
Zselé médiumok
A zselé médiumok többnyire a tixotróp tulajdonságokkal ruházzák fel a festéket, sűrű zselés állaguk valamelyest képes szaporítani is a festéket, továbbá szinte minden esetben az áttetszőséget is növelik. Némelyik a száradási sebességet gyorsítja és valamelyik fényt is ad a fim rétegnek.
Házi készítésű zselé médium silica és lenolaj
A zselé médiumok a következők leggyakrabban az alábbi formában jelennek meg a kereskedelemben.
Kristály médium
A Kristály médium egy silica (izzított szilícium-dioxid) és lenolaj alapú áttetsző zselé. A kristály médium, tixotróp zselé, mely kissé megőrzi az ecset nyomait is, vastag impasztó rétegekhez nem alkalmas, a festék szaporítására viszont igen. A festéket áttetszőségét is növeli.
Lefranc & Bourgoies Crystal médium
A kristály médium a festészet evolúciójában a Maroger médium következménye. Csak itt a zselé képzést, nem a fekete olaj és mastix lakk keverésével érik el, hanem a silica hozzáadásával, és kihagyták a képletből a fényesítő szert, a lakkot.
Maroger médium
Mint fent leírtam, ólom-monoxiddal összefőzött lenolaj vagy dióolaj ez lesz a fekete olaj, és az ehhez hozzáadott masztix lakk mely így a fekete olajjal keveredve tixotróp zselét képez.
Maroger médium az Oldmastermarogers.com-tól
Maroger médium
A Maroger médiumok Jaques Maroger Festő és Restaurátor művészről kapták nevüket. Maroger a 20. század első felében a Párizsi Louvre restaurátor részlegét vezette, kutatási területei a régi mesterek festőtechnikái voltak. Ennek eredményeit egy könyvben összegezte, melynek címe a "A Régi mesterek festőtechnikáinak titkai".
A könyvben leközöl 6 db receptet, melyek mind az un. fekete olajon alapulnak. Ezek a Flamand, Velencei, Rubens stb. médiumok.
A maroger médiumként ismert változat a flamand médium.
A fekete olaj miatt néhány óra alatt megszárad. Fényes filmréteget képez, zselés állaga miatt tixotróp, de szaporításra nem alkalmas, mert a benne lévő lakk mennyiség és az ólom szárító, túladagoláshoz vezetethet. A festék átlátszóságát növeli.
Festéstechnikai szempontból, a legsokoldalúbb festőszerek egyike.
Több kisebb nagyobb manufaktúra, ill. néhány festőművész készíti Franciaországban és Amerikában.
Lenolajjal és terpentinnel hígítva, kitűnő folyékony festőszert kapunk általa, a kiindulási anyaghoz hasonló tulajdonságokkal.
Ilyen higított állapotban leginkább a Fluix médiumhoz hasonlít.
Oleogel
A kristály médiummal megegyező anyag, egyes gyártók oleogel néven készítik
Balra a tiszta festék, jobbra az oleogellel kevert festék látható
Natural pigments oleogel
Oleoress gel
Ugyanaz, mint az oleogel vagy a kristály médium, csak itt alkyd gyanta is van a keverékben, ezáltal a száradási sokkal gyorsabb lesz.
Hazánkban kapható zselé médium a liquin oleopasto
Fluix festőszer
Alkyd gyantából, és zsíros olajokból készített sűrű, zselés folyadék. Nagyon gyorsan szárad, kissé selyemfényű bevonatot ad. A festék átlátszóságát növeli, gyors száradása és kevésbé zsíros tulajdonsága továbbá tixotróp hatása indokolja használatát.
Renesans Fluix
Liquin Original festőszer
Hasonló a Fluix festőszerhez, de ebben lakkbenzin is van gyárilag. Szaga erősen irritáló. A benne lévő lakkbenzin néha különválik, így mindig fel kell rázni használat előtt. Véleményem szerint a Fluix jobb.
A lakk médiumok
Ezek tulajdonképpen a zselé médiumok olyan változatai, melyek nagyobb mennyiségű lakkot is tartalmaznak. Ezáltal erősen fényes, simára terülő fim réteget produkálnak a festékhez adva. A lakkmédiumok, kissé gyorsítják a száradást és enyhén tixotróp anyagok.
Paszták, impasztó és gitt médiumok.
Legegyszerűbb változataik a viasz paszták. Itt sokszor csak terpentinben oldanak méhviaszt, így az lágy, kenhető, hűtött vajszerű anyaggá alakul. Ezt a festékhez adva, sűríthetjük a festéket, az ecsetnyomok megmaradnak az ilyen viasszal kevert festékben lehetővé téve pasztózusabb munkát.
Dorlands viasz paszta
Olykor damar lakk is kerül a pasztába pl. portugál viasz médium, máskor olaj is kerül vele, esetleg kréta porok.
Wilson médium
Richard Wilson (1714-1782) Angol tájképfestő által használt médium. Tartalmaz napon sűrített lenolajat, terpentint és méhviaszt, és egyéb kemény viaszokat. A festéknek egyenletesen vajas, sűrű, az ecsetnyomokat jól megőrző konzisztenciát ad. Selyemfényű vagy matt megjelenést ad a filmrétegnek.
Portugál viasz médium
Hatása hasonló a Wilson médiuméhoz, de kissé fényesebb, és a wilson médiumnál gyorsabban szárad. Ezt a benne lévő damar vagy mastix lakknak köszönheti. A Velencei iskola a XVIII. században erős hatást gyakorolt a Portugál festőiskolára, ennek hatására jött létre ez a médium.
A portugál viasz médium napon sűrített olajat, méhviaszt, velencei terpentint és vagy dmar lakkot és terpentint tartalmaz.
Velencei médium
A Velencei médium, a 6 Maroger médium egyik receptjéből ered, kiindulási alapja az a tény, hogy a Velencei festőiskola, pasztózusabb festésmodort használt, mint a flamand, ezeken a festményeken többször megfigyelték a méhviasz jelenlétét.
Natural pigments Velencei médium
A velencei médiumok mindig lenolajból és méhviaszból állnak, ezek mellett néha egyéb anyagokat is tartalmazhatnak, pl. silica, mastix lakk, fekete olaj, ólomüveg por, ásványi olajok, vagy illóolajok stb.
A velencei médium egy elég sűrű, paszta, aminek a lényege, hogy a festéket merevvé tegye, de ugyanakkor kellően áttetsző is lesz. További különlegessége a többi viaszmédiumhoz képest, rendkívül gyors száradási sebessége.
Gitt médium
A gitt médiumoknak nagyon sok fajtája, van. A gitt médiumok általában len vagy dióolaj és egy vagy több féle kréta földet és egyéb kőliszteket tartalmaznak, pl. kalcium- karbonát, márványliszt, gipszkő (kalcium-szulfát), bentonit, súlypát, kaolin stb.
Ezen kívül sokszor csak lenolajat tartalmaznak. Néha egyéb anyagot, többnyire tojás fehérjét is adnak hozzá.
A gitt médiumok, szürkésfehértől - sárgásfehérig terjedő színű paszták. Ezek egyik jellemző tulajdonsága, hogy igen átlátszóak, így alkalmasak szaporítóanyagnak is. Nagyon jól lehet, velük szaporítani a festéket.
De legfőbb tulajdonságaik, amiért szeretjük őket egészen más jellemzőkben mutatkozik meg.
Egyik, hogy az intenzív színek intenzitását alig csökkentik, miközben velük világosítjuk meg a színt. Tehát, pl. egy titánfehér adva a világos vörös festékhez az rózsaszínű lesz, addig gitt médiummal inkább kissé narancsos rózsaszín, hiszen nem pasztellesíti úgy el a színt.
Hamis ólomfehéret is szoktak éppen ezért gitt médiummal készíteni.
Másik izgalmas tulajdonsága, a nyúlós, ragadós állaga, ami érdekes vékony mégis plasztikus effektek kialakítását teszi lehetővé. Rembrandt és Velázquez is gyakran használták a Gitt médiumot.
Emellett hab a tortán, hogy tixotróp tulajdonságai is vannak.
A zselé médiumokkal ellentétben a gitt médium alkalmas arra, hogy nagy mennyiségben adjuk a festékhez. Tehát a gitt médium egyben szaporító is.
Putty médium
A Gitt médiumok gyűjtőneve az Angol terminológiában, általában magunknak készítjük, különböző receptek alapján.
Házi készítésű putty médium
Velázquez médium
A gitt médium egyik változata, általában kalcium-karbonát, lenolaj és sűrített olaj, bentonit és vagy márványporból áll.
Velázquez médium
A gitt médium egyik változata, általában kalcium-karbonát, lenolaj és sűrített olaj, bentonit és vagy márványporból áll.
Natural pigments Velazquez médium
Impasztó médium
Többnyire, kalcium-karbonát, bentonit, silica, esetleg néha méhviasz található bennük. Lenolajjal és sűrített olajokkal van elkeverve.
Impasztó médium
Többnyire, kalcium-karbonát, bentonit, silica, esetleg néha méhviasz található bennük. Lenolajjal és sűrített olajokkal van elkeverve.
Balra az impasztó médium jobbra a Velazquez médium látható
A Putty és Velazquez médiumoknál, testesebb, sűrűbb, alkalmasabb a vastagabb impasztó felületek létrehozására.
Hazánkban kapható, impasztó médium a Renesans impasztó médium olajfestékhez
Akrilfestékhez való a Renesans modell paszta, mely sürű, kemény, vastag impasztó rétegek kialakítását teszi lehetővé.
Szintén akrilfestékhez való a 3D zselé paszta, mely tejfehér színű, de száradás után átlátszó lesz, így amellett, hogy impasztófestéket tudunk csinálni segítségével az akrilfestékből, még átlátszó is, tehát növeli a transzparenciát.
Szárítók
A szikkativokból nagyon sok található a magyar piacon. Leginkább a keverékek helyett a kobalt szárítót ajánlom.
Festőszerek
A folyékony festőszerek közül, több recept is van, ami jól bevált.
Általában, néhány alapanyagból válogatva készülnek ezek a festőszerek. Ezek a festőszerek, többnyire, 3 fő összetevőféleségből állnak.
Egy általános festőszer a Pannoncolor művészfestőszer, lenolaj, dammar gyanta és terpentin keverékéből. kb. 1:1:1 arányban
Valamilyen gyanta, balzsam vagy olajlakk stb.
Valamilyen zsíros olaj, pl. lenolaj, dióolaj, mákolaj, szölőmagolaj és vagy sürített olajok, standolaj, napon sűrített olaj stb.
Renesans Echo Festőszer, környezetbarát oldószerrel készül
Továbbá valamilyen oldószer, ásványi olajlak pl. lakkbenzin vagy illóolaj pl. terpentin, levendulaolaj stb.
A fenti összetevőkből vagy mindhárom kategóriából tartalmaz 1 vagy akár több alkotórészt is, pl. stand olajat és lenolajat is, vagy copál lakkot és velencei terpentint is stb.
A Firenzei Zecchi féle Antichi Maestri médium
Vagy csak két féle alkotórész tartalmaz, pl. gyanta mentes festőszerek, pl. lenolaj + terpentin stb.
Esetleg oldószer és gyanta mentes anyagok, pl. lenolaj + fluix médium.
Vagy emulziós festőszerek pl. lenolaj, víz + tojás stb.
Sok esetben kiegészülnek siccatívokkal is.
Példák
Művész festőszer
Echo festőszer
Gottlieb Médium
Antichi Maestri médium
Chales H. Cecil médium
Portugál festőszer
Bouguereau médium
stb.
Festőszer receptek
Ebben a részben különböző festőszerek receptjeit írom le.
Az alábbi receptekben a balzsamok és lakkok egymással helyettesíthetőek. Hiszen tulajdonságaik hasonlóak.
Az olajok is szabadon helyettesíthetőek, ahol sűrített olajat írok ott akár normál művész lenolajat is használhatunk.
Amiért érdemes a receptek anyag ajánlatát be tartani az az adott festőszer optimális hatékonysága miatt van, amit az adott receptnek megfelelően tud majd kifejteni.
Különösebb változás nélkül az alábbi anyagokat lehet a legszabadabban egymással helyettesíteni.
Terpentin - Ásványolajok (fehérített petróleum, lakkbenzin, szagtalan oldószer, echo oldószer) ( az ásványolajok kissé mattab és lassabban száradó filmet adnak)
Művészlenolaj - hidegen sajtolt lenolaj - dióolaj - mákolaj - szölőmag olaj (itt nyilván az adott olaj száradási sebessége fog érvényesülni).
Canada balzsam - strasbourgi terpentin - vörösfenyő balzsam - velencei terpentin. A száradási sebességük a balzsamoknak csökkenő sorrendben van felsorolva.
Napon sűrített olajok - Sűrített olajok -standolajok (a legjobb a napon sűrített hidegen sajtolt lenolaj ez csak házilag készíthető) lásd a letölthető (festőművészek kézikönyve 1. c. könyvet).
copál lakk - borostyán lakk (szinte mindegy mindkettő jó anyag)
Bolognai kréta -velencei kréta- champagnei kréta (mindegy melyiket használjuk egyik másik kissé merevebb, vagy nyúlósabb lehet, de sok különbség nincs).
Munkaolaj készítése
A paszta állagú receptekhez tanácsos "Munka olajat" készíteni.
A munkaolajoknak többféle változata is lehet, attól függően, milyen célra használjuk őket.
Jelen receptjeinkhez 1 féle munka olajat fogunk használni.
A munka olajat, úgy készítjük, hogy lenolaj, vagy dióolajhoz (ez lehet hidegen sajtolt, házilag tisztított, vagy művész lenolaj, alkáli finomított stb.) annyi sűrített olajat adunk, hogy a végeredményben a sűrített olaj aránya kb. 10 - 15 % legyen.
Tehát, pl. 85 ml hidegen sajtolt lenolajhoz adunk 15 ml sűrített olajat.
A keverékbe csepegtetünk pár csepp levendula olajat is, ez a tartósítás miatt praktikus.
A sűrített olaj lehet bármilyen típus, a legjobb a napon sűrített esetleg a főzött olaj. De lehet, un. sűrített olaj pl. Winsor & Newton vagy Renesans standolaj is. Hiszen ezek mind sűrített olajok.
A sűrített olaj szerepe a keverékben
A filmréteget keményebbé és fényesebbé teszi, a száradási időt kissé gyorsítja, és testesebb konzisztenciájú folyadékot nyújt.
Ezen a ponton lehet szabadon kísérletezni és munkaolajunkhoz egyéb összetevőket, pl. szikkatívot (max 0,5 %) pl. Renesans kobalt szárító is adagolhatunk, esetleg alkyd festőszert pl. Fluixot, ez utóbbiból elég kb. 10-15 %.
A két adalék csak opcionális kiegészítő és egyszerre csak az egyiket használjuk, egy keverékben.
Mindkét kiegészítő a munka olaj száradási sebességét hivatott gyorsítani.
Gitt médium receptek
Egyszerű recept
Hozzávalók
- Kréta por (calcium karbonát vagy kalcium szulfát) pl. Bolognai, champagnei vagy velencei kréta.
- Munkaolaj
Egészen egyszerűen egy üveglapra, kiteszünk egy kis kupac, kb. 1-2 evőkanálnyi krétaport és egy festőkéssel összedolgozzuk annyi olajjal amennyire a megfelelő konzisztencia eléréséhez szükség van.
1. ábra
2. ábra
A kész Házi készítésű putty médium
A legegyszerűbb, ha kis krátert képzünk a kréta kupacba, és a kráterbe öntünk egy kevés olajat. Miközben elkezdjük összedolgozni, érezni fogjuk, hogy ha még szükség van további olajra. Az olaj adagolását óvatosan végezzük, mert ha túl sok lesz, akkor további krétát kell, a keverékhez adjunk.
A megfelelően elkevert anyag csomómentes kissé nyúlós konzisztenciájú, de a formáját jól tart paszta lesz.
Ezt akár üres tubusba töltve is sokáig el tudjuk tartósítani.
Ha a munkaolajba nem tettünk szárítót, akkor átlagos olajfesték száradási idejével megfelelő száradási idejű lesz a keverék, ha tettünk bele szárítókat, akkor sokkal gyorsabb az adott szárítónak megfelelően.
Egyéb variációk
A Gitt médium egyszerű receptet, elkészíthetjük munkaolaj helyett Renesans fluix médiummal is, így egy hasonló állagú gittet kapunk, csak a száradási ideje lesz sokkal gyorsabb, mindössze néhány óra alatt megszárad az így készített gitt.
Ugyanígy készíthetünk egyszerű gitt médiumot akrilfestékhez, ilyenkor munkaolaj helyett akril lakkot, vagy akril kötőmédiumot használunk, ezzel keverjük ki a krétát sürű, paszta állagúra. Az ilyen akril gitt médium, képes kb. 0,5-1 órán belül megkötni. Éppen ezért az akril gitthez érdemes a fentieken kívül akril lassítót is keverni.
Összetett recept
- Calcium karbonát (szükség szerinti mennyiség)
- 1 Tojás fehérje
- 7 evőkanál Munkaolaj
Kimérjük a munka olajat egy edénybe
Különválasztjuk a tojástól a tojás fehérjét (ezt használjuk a receptben)
Összekeverjük az olajat a tojásfehérjével
Majonéz állagúra verjük
Előkészítjük a krétaföldet
Finoman elkezdjük hozzáadagolni az emulzióhoz
keverjük...
Ha híg, még adunk hozzá krétát és keverjük...
Kezd jó lenni
Ha elégedettek vagyunk a konzisztenciával, tubusba tölthetjük.
Mindkét típusú gitt médiumra igaz, hogy csinálhatjuk ragadósabbra, vagy éppen sűrűbbre, töményebbre, keményebbre is. Én a ragadós, nyúlos állagot preferálom.
A tojásos verzió kissé keményebb, merevebb, rövidebb, mint az egyszerű recept.
Zselé médium
Nagyon egyszerű recept.
Hozzáavalók
- Silica (izzított szilicium dioxid)
- Munka olaj
Akárcsak a gitt médiumnál, itt is krátert képzünk az üveglapra kiöntött silicából és elkezdjük adagolni hozzá az olajat. A silica nagyon sok, kb. 600 % olajat képes felvenni. Tehát ez egy kövér médium lesz.
Silica por és lenolaj
Összekeverjük
A kész szilika zselé
Addig kell keverni, míg megfelelő keménységű zselét kapunk. Arra kell figyelni, ha már jónak érezzük, akkor még pár percig kevergessük, mert ilyenkor előfordul, hogy összeesik és megfolyósodik. Ekkor még egy kis silicát adunk hozzá.
A kész anyag a tulajdonképpeni oleogél vagy kristálymédium.
Ha munka olaj helyett Fluix médiummal csináljuk, vagy a munkaolaj 50 %-ban tartalmaz fluix médiumot, akkor oleores gelt kapunk.
Ebben a videóban a gitt és zselé médiumok Fluix festőszerrel történő keverését mutatom be.
Egyéb variációk
A Gitt médiumhoz hasonlóan a receptet, elkészíthetjük munkaolaj helyett Renesans fluix médiummal is, így egy hasonló állagú zselét kapunk, csak a száradási ideje lesz sokkal gyorsabb, mindössze néhány óra alatt megszárad az így készített silica zselé.
Ugyanígy készíthetünk egyszerű zselé médiumot akrilfestékhez, ilyenkor munkaolaj helyett akril lakkot, vagy akril kötőmédiumot használunk, ezzel keverjük ki a silicát zselé állagúra. Az ilyen akril zselé médium, képes kb. 0,5-1 órán belül megkötni. Éppen ezért az akril zseléhez érdemes a fentieken kívül akril lassítót is keverni.
Folyékony médiumok
Itt nem a munka olajat használjuk, hanem külön, adjuk meg az összetevőket.
A következő receptekben jó oka van a különböző lakkok és vagy balzsamok használatának, de végső soron bármelyiket lehet helyettesíteni bármivel.
Általános művész festőszer
Ez egy hétköznapi alaprecept, szinte mindenre jó, kicsit gyorsítja a száradást, ad egy kis fényt a festékfilmnek, elég híg, így jó elfestő szer és megfelelő a kötőanyag tartalma is ugyanakkor nem túl kövér. A legtöbb művészellátó alap receptje nagyjából ez. Mikor nem írnak hozzá semmi extrát, csak ennyit, hogy művész festőszer, akkor kb. erre a receptre számíthatunk. Előfordul, hogy terpentin helyett ásványi olajok vannak benne. Mi is helyettesíthetjük ezzel a terpentint. Bár akkor kicsit lassul a száradást, és kissé mattabb is lesz.
1 rész lenolaj
1 rész damar lakk
1 rész terpentin
Antichi Maestri médium
A patinás Firenzei "Zecchi" művészkellék üzlet saját festőszere "Zecchi Antichi Maestri Medium" néven az alábbi.
1 rész canada balzsam
1 rész terpentin
2 rész napon sűrített lenolaj vagy dióolaj.
Az alábbi videóban Marc Dalessio mutatja be az Antichi Maestri médium készítését. A lenolaj azért olyan zavaros, mert Marc ólom tálcán sűrítette a napra kitett lenolajat, a felszabaduló ólom oxid zavarossá teszi az olajat. Ez a zavarosság használhatóság szempontjából nem zavaró a száradása viszont az ilyen olajnak gyorsabb.
Charles H. Cecil médium
A Firenzei "Charls H. Cecil Stúdió" mestere Charles Cecil a "a 17. sz. festészeti technikákat leíró de Mayerne kézirat" szerint készíti és használja a fenti receptet annyi módosítással, hogy canada balzsam helyett (a 17. században még nem volt ismert), mastix lakkot használ, ugyanazon arányok szerint.
A masztix lakk és a canada balzsam is beszerezhető Magyarországon, de igen drágák.
A masztix lakk helyett használhatunk damar lakkot is, nagyjából hasonló lesz az eredmény.
Készítik még, ólom tálcában napon sűrített olajból is, mely így kissé gyorsabban száradó anyag lesz.
1 rész mastix lakk
1 rész terpentin
2 rész napon sűrített lenolaj vagy dióolaj
Gottlieb médium
Adrian Gottlieb a fenti receptet az alábbi módosítással készíti.
1 rész canada balzsam
1 rész terpentin
1 rész copál lakk
1 rész napon sűrített lenolaj
Én magam a Zecchi féle és a Gottlieb féle receptet szoktam készíteni mindkét esetben canada balzsam helyett vörösfenyő balzsamot használok és kb, 0,5 % kobalt siccativot adok hozzá a gyorsabb száradás miatt.
Nemrég kipróbáltam a Cecil féle receptet is az is nagyon jól működik.
Néha copál lakk helyett Renesans borostyánlakkot is használok.
Ezek a festőszer fényesre szárad, és kellően estes enyhén tixotróp anyag, ez munka közben abban nyilvánul meg, hogy pár perc múlva rá tudok még egy réteget "kenni" az előző rétegre, anélkül, hogy összemosódna a két szín, illetve ragadóssága miatt nem folyik meg olyan könnyen az áttetszőre hígított festék.
A damar lakk helyett a balzsam használatát az indokolja, hogy sok kutatás és restaurátorok véleménye szerint, míg a különböző gyanták számos későbbi problémát okozhatnak egy festményen, addig érdekes módon a balzsamok esetében nem kell ezekkel számolnunk.
Ráadásul a balzsamok jobban terülnek, mint a lakkok és ezt a tulajdonságukat a festőszernek is közvetítik.
A Portugál Iskola
A Portugál iskolára a legnagyobb hatást a Flamand és Holland festészet gyakorolta a XV.-XVII. Században. A Flamand hagyományokat sokkal tovább követték, mint a többi Közép-Európai országban. Még a XVIII. századi festészetben is kimutatható a Flamand és Holland mesterek technikáinak alkalmazása a Portugál festőiskola több évszázados hagyományai szerint. Erre a tényre az első recept a bizonyíték. A második recept és a viasz alapú médiumok annak igazolásai, hogy a Portugálok elsősorban a XVIII. században sokat merítettek az Itáliai festészeti eljárásokból is. A XVIII. században az olasz iskolák számos területen erős hatást gyakoroltak a Portugál művészetekre a festészet, szobrászat, építészet, sőt a zene területén is. Hiszen tudjuk, hogy pl. Domenico Scarlatti olasz zeneszerző közel tíz évet élt Lisszabonban 1719-1727 között. Sir Charles Eastlake (Angol festőművész: 1793-1865, aki két jelentős könyvet írt a festészetről) is beszámolt erről a 2 receptről. De a Portugál festményeken dolgozó restaurátorok is igazolták ezek valószínűségét. A 3. recept és az ajánlott variációk saját kísérleteim eredményei melyek használatával komplett, jól működő rendszerként alkalmazhatjuk a festészet majd minden területén a "Portugál módszert".
A Portugál Olajfestmény médium
Ezt a formulát a XV.-XVI. Században használták a Portugál festők
1 rész - Napon sűrített lenolaj vagy Standolaj
1 rész - Strasbourgi Balzsam (lehet velencei terpentin vagy canada balzsam is)
Terpentin maximum 1 rész igény szerint
1% - Spike levendula vagy Levendulaolaj
3% - Ólom-oxid szárító (opcionális)
Először keverjük össze az olajat a Strasbourgi balzsammal, majd ehhez a sűrű anyaghoz adagoljuk, a Terpentint. Terpentinből csak annyit adjunk hozzá, hogy a sűrű konzisztenciát ne veszítsük el, de könnyű munkavégzést tegyen lehetővé a keverék állaga. A kívánatos állag körülbelül méz sűrűségű.
A következő lépés a levendulaolaj hozzáadása, ezt követi a szárító.
Az eredeti recept Ólom-oxidot ajánl, de nyugodtan használhatunk ma forgalomban lévő szárítókat, pl. a LeFranc & Bourgeois cég Courtrai és Haarlem siccativjai közül valamelyiket. Ebben az esetben a siccativ adagolási útmutatója szerint adjuk a szárítót a keverékhez. Magam a Renesans kobalt szárítót használom.
Ez a médium magas fényt és ragyogó mélységet biztosít, a képünknek a Strasbourgi balzsam hatására pedig szépen eltűnnek az ecsetvonások, kisimul a filmréteg.
A Portugál wax médium
Ezt a formulát a XVIII. századtól használták a Portugál festők
1 rész - Nyer hidegen sajtolt lenolaj
1 rész - Fehérített méhviasz
1 rész - Damar lakk (ez eredetileg Velencei terpentin volt, de később felváltotta a Damar)
Keverjük össze az olajat és a viaszt egy serpenyőben és óvatosan melegítsük addig, míg a viasz elkezd olvadni. Ekkor le is vehetjük a tűzről és addig keverjük, míg az összes viasz elolvad. Ekkor tegyük hozzá a Damar lakkot és majd tegyük a serpenyőt egy hideg vízzel teli nagyobb edénybe, és amikor a keverék elkezd, puha pasztává alakulni folyamatosan keverjük, míg teljesen ki nem hűl. Ez a folyamat nagy türelmet igényel, ha idő előtt abbahagyjuk, akkor a keverék csomós lehet. Ami megnehezíti a későbbi használatot.
Az eredeti recept Velencei terpentint ír, de mivel ezt a médiumot gyakran kombinálják a fentiekben ismertetett Portugál Festőszerrel így túl magas lett volna a balzsamok aránya a kettő együttesében ezért a 19. században mikor elterjedt a Damar gyanta ezzel váltották fel azt. Így viszont egy sokkal kiegyensúlyozottabb receptúra született nem beszélve arról, hogy olcsóbb is. További áldásos hatása a váltásnak, hogy a Damar lakk száradási ideje gyorsabb, mint a Velencei terpentiné.
Alkalmazása:
Önmagában használva szép textúrát ad, enyhe Impasztó hatás érhető el vele, de óvakodni kell a túl vastag rétegű alkalmazástól. A festékkel keverve testet ad annak, megtartva az ecsetvonásokat. Fény inkább matt vagy selyemfényű. Ha kombináljuk a Festőszerrel, akkor a kettő együtteséből szép fényű optimálisan száradó festéket kapunk, az ecsetvonások megtartása mellett, kitűnő pasztózus munkákhoz.
Mind a két portugál médium igen kövér anyag, ezért az utolsó rétegeknél használjuk őket. ezzel betartva a "kövérebbet a soványabbra" elvet.
Amennyiben egy rétegű, vagy "Alla príma" festést végzünk, akkor szabadon alkalmazható az egész folyamaton a két médium külön-külön vagy együtt is.
A Standolaj vagy Napon sűrített olaj és a nyers hidegen sajtolt olajok együttes jelenléte egy hihetetlen szintű szívósságot és rugalmasságot kölcsönöz a médiumoknak. A balzsam és a Damar pedig egy ragyogó fényességet és szép mélységet ad a filmrétegnek, a színeket pedig tüzesebbé teszi.
Ezek a médiumok kissé merevek ezért elsősorban farostra vagy kasírozott vászonra használjuk, feszített vászonra való festésnél ügyeljünk arra, hogy megfelelően feszítve legyen a vászon. Így elkerülhetjük a ridegségből adódó repedéseket.
Akril médiumok
A fenti anyagokhoz hasonlót lehet készíteni akril festékhez is.
Itt a lényeg, hogy a munkaolaj helyett készítünk egy "Munka oldatot"
A munkaoldat 1 rész vízből és 1 rész akril kötőmédiumból ál (pl. plextol).
Mivel az akril festék szinte mindig túl gyorsan szárad, ezért akril lásítót is teszünk a fenti keverékhez. (gyári ajánlás szerinti mennyiséget).
Ez a munka oldat önmagában is alkalmas az akril festék hígítására. A tiszta víznél jobb, mert nem gyengíti meg annyira az akril festék kötőképességét.
Ehhez az oldathoz adhatunk különböző anyagokat.
Akril Lazúr médium
A munka oldathoz 10-20 % vízbázisú akril fényes lakkot, vagy akril fényesítő adalékot keverünk. Ezzel egy fényes felületet adó anyagot nyerünk, mely a lazúr technikánál előnyösebb.
Akril Zselé médium
A munka oldatot keverjük silicával, ugyanúgy járunk el, mint az olaj médiumnál leírtak esetében.
Akril Gitt médium
Itt krétával keverjük a munkaoldatot az olajnál (egyszerű recept) leírtak szerint. Természetesen itt tojást nem használunk.
Az anyagismereti tanfolyam alapján összeállított ajánlás anyagbeszerzésre
Olajfestő médiumok elkészítéséhez
A következő anyaglista megléte szinte minden szükséges olajfestő médium előállításához megfelelő hátteret biztosít.
Lakkbenzin hígító
Renesans Balzsam terpentin
Solió hidegen sajtolt lenolaj
Esetleg Renesans standolaj
Renesanas velencei terpentin
Renesans damar lakk
Renesans borostyánlakk
Bolognai kréta
Dorner méhviasz paszta
Silica gél
Akril festő médiumokhoz
Turner fényes akril lakk
Turner fényesítő adalék
Akril lassító
Plextol
Bolognai kréta
Silica gél
Recept táblázatok.
A táblázatokban az egyes mennyiségek űrméretben vannak megadva. tehát az egy rész az egy adott űrméretet jelöl, pl. 1 dl.
A táblázatokban előforduló "szüks. m." szöveg, a "szükséges mennyiség" rövidítése.
Folyékony olajfestőszerek
Médium Len olaj Sűrített olaj Terpentin Damar lakk Borostyán lakk Velencei terpentin
Antichi Maestri - 2 rész 1 rész - - 1 rész
Charles H. Cecil - 2 rész 1 rész 1 rész - -
Gottlieb - 1 rész 1 rész - 1 rész 1 rész
Általános festőszer 1 rész - 1 rész 1 rész - -
Paszták és zselék
Médium Len olaj Sűrített olaj Damar lakk Silica Kréta Fluix Viasz paszta
Kristály méd. 9 rész 1 rész - szüks. m. - - .-
Oleores gél 4 rész 1 rész - szüks. m. 5 rész -
Portugál viasz 1 rész - 1 rész - - - 1 rész
Gitt méd. 9 rész 1 rész - - szüks- m. - -
Akril médiumok
Médium Víz Plextol Lassító Lakk Silica Kréta
Higító 4 rész 4 rész 1 rész - - -
Lazúr 4 rész 4 rész 1 rész 2 rész - -
Zselé 4 rész 4 rész 1 rész - szüks. m. -
Gitt 4 rész 4 rész 1 rész - - szüks. m.
