Színtan

A színelmélet, mindig is részét képezte a festők kutatásainak. Mint láthattuk már az ókor emberét is foglalkoztatta.

Korabeli színteoretikusok ábrái

A színelmélet kutatásának saját történelme van, a történelem folyamán számos festő, fizikus és író foglalkozott a kérdéssel, kutatási eredményeiket sokan publikálták is.

Egyik legkorábbi ilyen feljegyzés melyet a Görög bölcs Démokritosz hagyott ránk.

Demokritos szerint 4 alap szín van, melyekből minden további szín kikeverhető.

Ez alapszín a fehér, sárga, vörös és fekete színek.

Ezt hívják Apellész palettának is.

Az egyik legkorábbi írás, ami fennmaradt a festészetről "Idősebb Plinius (Kr.u. 23-75) római történetíró a "Naturalis Historica" c. írásában részletesen leírja az egyik legnagyobb Görög festő, Apellész munkásságát, munkamódszereit. Itt meg említi többek között az eljárást, ahogyan a festéket készítették. Ez a mai enkausztikának felel meg. Mikor is méhviaszt különböző színű pigmentekkel összeolvasztva kis lapocskákat formáltak a színes viaszokból, melyet egy felhevített fémkanállal ragasztott oda a festendő felületre.

Apellész paletta Szénfekete, Okker sárga, vörös okker és Kréta fehér

Plinius hosszasan méltatja Apellészt, akinek bár, csak egy ismert munkája maradt fenn, a leírásból megismerhettük. A magasztaló írásban Plinius rámutat, hogy míg az Egyiptomiak többféle színt is használnak,(pl. egyiptomi kék) addig a legnagyobb festőknek, mint pl. Apellész csak 4 színre van szükségük, melyet, bármit képesek élethűen ábrázolni.

Apellész paletta Szénfekete, Okker sárga, vörös okker és Kréta fehér

Ezt a négy színt hívják Apellész vagy Plinius palettának is, de hivatalosan a "a Görög 4 szín palettának" hívják.

Ez a négy szín a krétafehér, faszén fekete, vörös okker és sárga okker volt.

Bár Apellész munkái nem maradtak fenn, Plinius írásaiból megtudjuk, hogy nagyon sok újítást alkalmazott, többek között az anatómiai megjelenítés, a tónusok és a realista emberábrázolás terén.

Arisztotelész is írt egy összefoglalást a színekről, mely latinul "De Coloribus" néven maradt fent.

Arisztotelész szerint a sárga - a sötétség pólusaival helyezkedik szembe. "A fekete keverése a nap fényével, vagyis a tűzével: pirossá lesz," tehát a piros a fekete és sárga keveréke. A kék és zöld sem alapszínek, mert a ragyogó kék és fehér és a teljes sötétség keveréke, a zöld pedig további szín, mivel a kék és sárga egyesülése.

Arisztotelész nézetei egészen Newton felfedezéséig fennmaradnak.

Leonardo jegyzeteiben szintén foglalkozik a színtan kérdésével, ő maga 6 alapszínt különböztet meg, de a görögök 4 szín palettájából származtatja saját elméletét, némileg kiterjesztve azt.

Isac Newton Angol fizikus, matematikus és csillagász, felfedezte, hogy a fehér fényt egy üvegprizma segítségével a spektrum színeire lehet, bontani majd egy másik prizma segítségével a színeket újra fehér fénnyé alakíthatja. Ezzel felfedezte az additív színkeverést és megalkotta a Newton színkört.

Newton a színkört 7 színre osztotta be. Eredményeit 1704.-ben "Optika" című tanulmányában publikálta.

Newton színköre

Goethe is foglalkozott színtannal, ő 6 színre osztotta be a színkört.

1810-ben Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) éles kritikával illette Newton Optikáját Zur Farbenlehre című munkájában. Szerinte a spektrum csupán hat színből áll. Goethe, aki maga is festett - úgy vélte, hogy a színek a sötétség és a fény keveredéséből jönnek létre. A fizika ugyan nem erősítette meg állításait, de munkája több tudóst és művészt ösztönzött. Például az a megfigyelése, hogy a sárga napfény mély ibolyaszín árnyékot hoz létre, a komplementer színek egyik megjelenési formájának korai megfogalmazása. Azt is leírta, hogy a színek pozitív és negatív hatással lehetnek az emberre.

Később Goethe is belátta Newton elméletének helyességét.

Goethe volt az első aki elemezte az un. "utókép" jelenséget (később foglalkozunk vele)is.

Philipp Otto Runge (1777-1810) német festőművész 1810-ben megjelent színrendszere a színeket egy gömb felületén és belsejében helyezte el. Ez nagy előretörés volt, ugyanis a színek rendszerét három dimenzióba rendezte, mely a későbbi Munsell rendszer alapjául is szolgált.

Runge szín gömbje

Michel Eugene Chevreul (1786-1889), francia vegyész, aki komoly akadémiai karriert is befutott, s 1824-től 28 éven át a párizsi gobelin-manufaktúrában kutatta és felügyelte a festékek színét. Chevreul egy félgömbön helyezte el színrendszerét: a félgömb alapsíkjának kerületét alkotó színköre 72-részes volt, a kör középpontjába a fehéret, a félgömb északi pólusára a feketét tette.

1839-ben megjelent munkájában elsőként írta le a szimultán kontraszt létrejöttének törvényeit. Ez bár a gyakorlatban korábban is alkalmazták a festők, a törvény megalkotásával a szimultán kontraszt tudatosan megértett és alkalmazott jelenséggé vált. A Szimultán kontraszt a semleges színű korlátozott paletták egyik legfontosabb összetevője, mi is sokat fogunk foglalkozni vele.

Chevreul félgömbje

Eugene Delacroix's megalkotta a tökéletes, egyenlő osztású komplementer színkört, melyet a mai napig is használunk a színek oktatásában az első, másod és harmadrendű színek és a komplementer kontrasztok szemléltetésében.

Delacroix's komplementer színköre

Albert Henry Munsell (1858-1918), amerikai festőművész, aki rajzot, művészi kompozíciót és anatómiát is tanított, kidolgozott egy színrendszerezést, valamint egy több ezer színmintából álló színminta-gyűjteményt is létrehozott az 1900-as évek elején. Ezt később többször is módosították, s igen elterjedten alkalmazzák ma is a gyakorlatban.

Munsell

A Munsell-féle színmintaatlasz színérzékleten alapul, a különféle színeket a színezet (hue), a (szín) telítettség (saturation, vagy chroma) és az intenzitás (value) alapján osztályozta. Rendszerét legkönnyebben hengerkoordináta-rendszerben képzelhetjük el.

Munsell alkotta meg a Munsell skálát is, mely egy 7-9 fokozatú színérték skála, Egyik végén tiszta fehér, másik végén tiszta fekete, a kettő között arányosan növekvő osztásban a különböző erősségű szürkék.

Munsell Semleges szürke szín érték skálája

A Munsell skála lehetőséget ad a színértékek megtalálására és a színes behelyettesítésére.

A színkörök, színrendszerek megismerése, fontos a színek oktatásában, segítségükkel könnyebben megérthető a színek logikája. Lehetőséget adnak a színek megtalálására, elősegítik a pontos színkeverést.

 színekhez 3 tulajdonságot rendelt hozzá.

Ezek a következők voltak:

1. Árnyalat
2. Intenzítás
3. Érték

Árnyalat

Az árnyalat alatt, a hétköznapi értelemben vett színárnyalat kifejezést értetjük. Eszerint minden színnek, van egy saját színárnyalata, pl. narancs sárga, vörös, világos sárga stb.

A "szín árnyalat" a színkörön lévő pozícióját adja meg a színeknek, a színárnyalat pl. a narancs, vöröses narancs stb. Az amorf gömbön az árnyalatok körben a tengely mentén helyezkednek el, és kőrcikkekre bonthatók, a fenti ábra szerint.

Ezt a fogalmat pl. Itten a "Karakter" szóval jelölte. Tehát Itten szerint a színeknek karaktere, Munsell szerint pedig árnyalata van. Az árnyalatot szokás még "színezetnek" is nevezni. Tehát összegezve amikor a színekkel kapcsolatosan az Árnyalat, Karakter, Színezet kifejezéseket halljuk, akkor mindhárom fogalom alatt ugyanazt értjük, én főleg az árnyalat kifejezést használom.

Intenzitás

A színek intenzitása azt jelenti, hogy mennyire telített, avagy telítetlen az adott szín. Az amorf Munsell gömb legkülső részén helyezkednek el az intenzív színek és befelé a tengely felé haladva, lesznek egyre semlegesebbek, egyre kevésbé intenzívek. Tehát a szín intenzitása és telítettsége alatt ugyanazt értjük.

Szín érték

A "szín érték" azt jelenti, hogy mennyire világos vagy sötét egy szín. Munsell ezt egy feketétől a szürkén át a fehérig tartó színskálán képzelte el, amely a színgömb függőleges tengelyét adja. A szín értéket szokták úgy is nevezni, hogy "világosság".

Néhány további alapfogalom

Derítés

Amikor egy színt fehér színnel világosítjuk azt úgy is nevezzük, hogy "derítés". A szó onnan ered, hogy a nagyon sötét színek töményen feketének látszódnak, pl. párizsi kék, de fehérrel keverve kivilágosodva "kiderül", milyen szín is valójában, jeles esetben hogy kék. A derítéssel a szín nemcsak világosabb lesz, de pasztellesebb, így semlegesebb is.

A színek világosításának két módja van, az egyik a fehér színnel való derítés, a másik lehetőség, ha egy sötétebb színhez, egy világosabbat keverünk, akkor az világosítani fogja a sötét színt, függetlenül a létrejövő új szín árnyalatától. Pl. ha a sötét porosz kékhez keverünk citromsárgát, ami egy nagyon világos színárnyalat, akkor a létrejövő kevert zöld szín világosabb lesz mint az eredeti porosz kék volt. Természetesen ez fordítva is igaz, a világos szín is sötétebb lesz, ha egy sötétebb színt keverünk hozzá.

Tompítás

Amikor egy színhez fekete színt adunk, akkor veszít az intenzitásából, sötétebb és semlegesebb, tompább lesz. Ezt nevezzük "tompításnak".

Semlegesítés

Amikor egy színhez szürke, vagy barna, tehát semleges színt keverünk, akkor mindenképpen semlegesebb keveréket kapunk, így ezt az eljárást is úgy nevezzük, hogy "semlegesítés". Ugyanezt érhetjük el, ha egy színhez a komplementerét keverjük hozzá.

Ha két különböző színt keverünk egymással akkor a keverékben szereplő színek tulajdonságai szerint, bármelyik fenti fogalom bekövetkezhet a három közül.

Két elsőrendű színt tartalmazó tubus festék esetén a legtöbbször a 3 alapszínt keverjük össze.

FIGYELEM: Egy pigmentet többféle néven is hívhatnak, és sokszor többféle néven is árulják őket a festékgyárak!

A porosz kék egy nagyon szép példája annak, hogyan vesznek rá minket a gyártók arra, hogy többször is megvegyünk valamit amire nem is biztos, hogy szükségünk lenne. Ilyen pl. a Porosz kék szín is, ami gyakran megtalálható ugyanannak a gyártónak a színsorában a következő név variációkkal: Delfti kék, Berlini kék, Párizsi kék. Gyakran csak annyit csinálnak a gyártók, hogy egy pici fehér pigmenttel világosítgatnak az egyes változatokon, de ez még nem indokolja, hogy külön-külön megvedd őket, hiszen te is tudsz hozz fehér színt adni ha kell. Persze léteznek egyéb változatai is a Porosz kéknek, pl. "zöldes árnyalat" vagy "vöröses árnyalat". Ezek között sincs túlzottan nagy különbség, csak az egyik közelebb van a vöröshöz, a másik pedig a vöröses árnyalathoz képest a zöld felé tolódik. A vöröses árnyalat az alapvető a porosz kék esetében.

Amikor a sárga színhez feketét keverünk, akkor a keveréken többféle változást is érzékelhetünk. 1. a kevert szín sötétebb lesz min a kiindulási sárga, ez azért van mert a fekete szín sötétíti a színeket. 2. A keverék semlegesebb, azaz tompább lesz mint a kiindulási sárga, ez amiatt van, mert a fekete szín semlegesíti, azaz tompítja a színeket. 3. Érdekes módon a feketével kevert sárga nem egyszerűen sötétebb, semlegesebb sárga lesz, hanem átalakul zöld színné. Ez azért van mert a fekete szín úgy viselkedik a keverékekbe mintha "ő kék szín lenne"! Tehát ha sárgához feketét adunk akkor az eredmény egy semleges zöld szín lesz.

Vörös szín feketével tompítva barna színné alakul

Amikor vörös színhez adunk feketét, az eredmény természetesen semlegesebb, tompább lesz mint a kiindulási vörös színünk. Azonban a fekete kékhez hasonló tulajdonsága miatt, itt is megváltozik aszínárnyalat, mégpedig a barna irányába. A vörössel kevert fekete barna színt eredményez. ez a barna persze okféle lehet, lilás, szürkés, narancsos stb. attól függően milyen arányban keverjük a feketével, és hogy milyen vörösből indultunk ki.

Narancs sárga szín komplementerrel (azaz kék színnel) semlegesítve

Szintén a 3 alapszín keverékéből létrehozott barna

Amikor a narancs sárga színhez hozzákevertük a saját komplementerét, jelen esetben porosz kék színt, akkor az eredmény egy narancsos barna szín lett. Ugyanis a három alapszín keveréke (amiből egy komplementer színpár is áll) mindíg egy semleges színt produkál. ez a semleges a keverékben található színek árnyalatától és arányától függően lehet, barna, szürke vagy akár fekete is, illetve ezek kombinációi, pl. lilás barna, zöldes barna, narancsos barna stb.

A három alapszín, vagy egy komplementer színpár egymással való keveréke, mindíg egy semleges színt produkál!

Porosz kék és kadmium világos vörös keveréke egyenlő = egy sötét semleges, zöldes barna szín, (közel fekete)

Ha két tubus festéket keverünk egymással össze, akkor is előfordulhat, hogy valójában mindhárom alapszínt keverjük! Ugyanis a legtöbb tubusban nem tiszta színek találhatók, hanem valamilyen egyéb színnel "szennyezett" szín. Például a kadmium világos vörös egy narancsos vörös, tehát olyan vörös amiben sárga szín is található. A porosz kék pedig semleges lilás kék, tehát olyan kék amiben vörös is található és egy pici fekete is. Így amikor ezt a két színt egymással összekeverjük akkor tulajdonképpen a 3 alapszínt keverjük két tubus festék által.

Ha két tubus festéket keverünk egymással össze, akkor is előfordulhat, hogy valójában mindhárom alapszínt keverjük!

1. tábla A videóban használt színkeverő tábla

Később ha erre a leckére hivatkozok, akkor az "1-es tábla" kifejezést fogom használni, hiszen ezen szemléltettem az itt elhangzottakat!

1. Milyen színekből áll az Apellész paletta? - fehér, sárga, vörös és fekete színek
   
2. Milyen neveken ismert még az Apellész paletta? - Apellész vagy Plinius palettának is hívják, de hivatalosan a "a Görög 4 szín palettának
3. Ki alkotta meg a "Szürke árnyalatú színérték skálát, mi a rövid neve? - Munsell skála
4. Ki alkotta meg a napjainkban is használt, komplementer színkört? - Eugene Delacroix's